A Szépség és a szörnyeteg mint női felnövéstörténet (3)

>> 2. Mese az elrendezett házasságról

3. Ugrás papírról cellulózra

1946: Cocteau hátborzongató filmje

Az első egészestés filmfeldolgozást a francia Jean Cocteau rendezte Josette Day és Jean Marais főszereplésével. A film rendkívül látványos, és képi elemek sokaságával mutatja be, mennyire hátborzongató a Szörnyeteg rajta kívül lakatlan, mégis eleven kastélya – a szobrok tekintete követi a vendégeket, a gyertyatartók gyertyát tartó emberi karok.

A korábbi változatokkal ellentétben a Szörnyeteget az átok büntetésképpen sújtja. Valójában a szülei voltak, akik nem hittek a tündérekben, és ezért született ilyen gyermekük (hasonlóan a Disznókirályhoz, illetve a kígyóvőlegény típusú történetekhez, ahol a férfi állatalakban születik). Egészen királyfiszerű, udvarias és művelt, épp csak a külseje szörnyű ­– illetve égeti őt Belle tekintete (füstöl).

Az elszegényedett kereskedőnek három leánya és egy semmirekellő fia van. Itt jelenik meg elsőként kontrasztként a minden szempontból vonzó álombéli királyfi helyett az emberi udvarló Belle testvérének cimborája, a jóképű de erőszakos Avenant személyében. Belle otthon gyakorlatilag cselédsorban él, ki tudja, miért, és mindezt rezignáltan tűri, miközben gyengéden igyekszik elhárítani Avenant erőszakos közeledését (amennyiben a férfi többször is közli, hogy Belle a felesége lesz, akár akarja, akár nem). Ezzel itt is megvan a szülői ház kötöttségei és a palotában élt szabadabb élet közötti ellentét, bár Belle mindkét rabságában látványosan boldogtalan: míg otthon a feladatok és a családi kapcsolatok kötötték, a palotában valóban fogságban van, hiszen nem mehet haza. Ez csak akkor oldódik fel, mikor végül önként választja a Szörnyeteget és a házasságot.

Avenant a korábbi „ellenfelekkel” ellentétben már aktívan akadályozza Belle-t abban, hogy visszajusson a palotába: a lányért érkező lóra maga ül fel Ludovickal, Belle fivérével. A célja: megölni és kirabolni a Szörnyeteget, hogy Belle végül az övé lehessen. A kincstárban azonban csapdába sétál és meghal.

A Szörnyetegnek nem volt emberi alakja, így amikor Belle megtöri az átkot, Avenant arcát kapja meg. Ez Belle-nek egyáltalán nincs ellenére, és együtt elrepülnek a királyfi birodalmába, hogy ott uralkodjanak majd boldogságban.

1962: Vérfarkasság és udvari intrika

Nehéz lenne megmondani, ennek a filmnek miért is adták A szépség és a szörnyeteg címet. A középkori Olaszországban játszódó történetben a jóképű Eduardo herceg lemondja az esküvőt, mert ki tudja, miért, apja halála óta éjszakánként vérfarkasszerű szörnyeteggé változik. Retteg magától, és hű szolgájával napnyugtakor mindig megláncoltatja magát, nehogy bántson valakit. Ezt akarja kihasználni a trónutódlási sorban őt követő rokona, aki az életére és trónjára törve felhergeli a népet a Szörnyeteg ellen (természetesen a nép nem tudja, hogy az valójában szeretett hercege).

Az átok itt is a szülők felelőssége (amennyiben fizetés helyett az előző herceg befalaztatta a palota építőjét), a herceget és a helyzetet pedig a gyönyörű, bátor és szerelmes Althea menti meg, mikor kiáll a felbőszült fáklyás-vasvillás csőcselék elé, és elmondja, hogy ha ő feleségül mehet egy ilyen szörnyű lényhez, mert szereti, akkor lesznek szívesek ők is lehiggadni. És így lesz!

1976: A disznófejű nagyúr

A Hallmark családi mozijának legszembeszökőbb jellegzetessége, hogy a Szörnyeteg jelmezéért ezúttal a Disznókirályig nyúltak vissza, és a palota ura egy disznófejű király. A korábbi feldolgozásokkal ellentétben az átkot ő már saját jogon szerezte, mert trónra kerülésekor csak a hatalomban és a gazdagságban hitt, a szerelemben nem.

Számomra elképesztően fura a szereplők életkora: a királyfi jó ötvenes, és Szépség is közelebb van már a negyvenhez, mint a harminchoz. A Szörnyeteg könnyen kijön a béketűrésből és olykor lekezelő – amit Szépség nem tűr, és a Szörnyeteget nemcsak állandó vidámságával és elszánt jó kedélyével változtatja meg, hanem azzal is, hogy nem hajlandó Szörnyetegnek hívni – inkább minden egyébnek szólítja (mely nevek a kedvességére vagy más pozitív tulajdonságára utalnak: Sir Gentilize, My Lord Magic). Ugyan nem távozhat a palotából, a Szörnyeteg végig tisztelettel és megbecsüléssel bánik vele, Szépségnek pedig soha nincs oka félelemre, amíg vele van.

Amikor Szépség hazalátogat, a családja (apa, két nővér, két báty) testületileg úgy dönt, nem engedik vissza: így a lány velük marad és a rettentő Szörnyetegtől is megszabadul a világ. Végül Szépség egyetlen még gyermekkorú testvére, az öccse segít neki visszaszerezni a varázsgyűrűt, hogy visszajusson a palotába.

A szűz és a szörnyeteg (1978)

Viccesek ezek a hetvenes évekbeli csehszlovák horrorfilmek. Ez is egészen addig ijesztő, amíg meg nem látjuk a szörnyet. Bár utána meg a szörny emberi és állati oldala közti vívódás teszi a történetet hátborzongatóvá – miközben a szép Julia boldog tudatlanságban udvaroltat magának a vár urával, aki mindig a háta mögött marad a beszélgetéseik alkalmával. Az esztétika Cocteau-t idézi, bár emberi udvarló nincs, az álomherceg viszont itt is megvan. A változatosság kedvéért Julia nem beteg apját látogatni megy haza, hanem mert felhúzza magát, amikor megpillantja a szörnyet – amiért az elfelejtette megemlíteni neki, hogy szörnyeteg. Mikor lenyugszik, visszamegy, bár apja próbálja elhessegetni a lovat, ami érte jön, és a szörnyeteg is magára gyújtotta közben a várat. Persze nagy baj nincs, a happy end maradhat. (Részletek itt.)

1987: Szépség és a szörny – énekkel és tánccal

A ’80-as években a Cannon csoport több klasszikus meséből készített a Disney-rajzfilmek hangulatát idéző, zenés, táncos, élőszereplős (kosztümös) verziót. Szépség és a Szörnyeteg történetéhez szándékaik szerint Villeneuve eredetijét, valójában Lang változatát vették alapul, és szinte szó szerint követték is, elejétől a végéig. Ahogy Langnél, Szépség itt is a királyfiba szeret bele, végül mégis igent rebeg a haldokló Szörnyetegnek.

Felmerülhet a kérdés, hogy ez nem érzelmi zsarolás-e. Jó kérdés. Véleményem szerint többről van szó, mint arról, hogy „ha nem jössz vissza, meghalok, méghozzá miattad”. Szépség igenis szereti és tiszteli a Szörnyeteget, és hálás neki azért a szabadságért, amiben a palotájában része volt. Ez pedig tökéletesen megfelel az eredetileg XVIII. századi történet házasságideáljának, így teljesen logikus Szépség részéről, hogy magáévá tegye ezt a célt, és akarjon a Szörnyeteg felesége lenni. Az, hogy közben eltelt több mint 200 év, már más kérdés.

1987-1990: Vincent és Catherine

Ugyanebben az évben, 1987-ben kezdték vetíteni azt a jelenkori New York-ban játszódó sorozatot, melyben a szépséges ügyész Catherine Chandler találkozik a csatornában elő, érdekes arcú Vincenttel. A romantikus mellékszálú egyébként bűnügyi sorozat eseményei során a két főszereplő egymásba szeret (pontosabban Catherine viszonozni kezdi Vincent kezdetektől meglevő vonzalmát). Itt persze mindez csak a keret egy epizodikus sorozathoz, és nincs is remény megváltásra, hiszen Vincentet nem gonosz varázslat sújtja: ő ilyen.

>> 4. 1991: Disney, avagy a családon belüli erőszak allegóriája?