Úgy tűnik, töretlenül haladunk tovább a tudományos-fantasztikus költészet vonalán...
Jéghideg űrben a hícsík nyomán kúszva,
járva a csillagok égi rejtekét,
hícsí-fúrt csatornák vágatában bújva,
feltárva a bolygók hícsí-mart sebét,
bízunk, s reménykedünk,
eltűnt kicsi hícsí, mégis meglelünk.
...
Orion ködében keressük a szagod,
Procyon kutyája szimatot fogott,
Baltimore, Buffalo, Bonn és Benares
kutatja titkod Algol és Antares
vidékén s másutt:
elveszett hícsí, nyomodban vagyunk!
...
Összetörünk néha, és néha megégünk,
És néha írmag sem marad utánunk,
És néha a jogdíjon hízva henyélünk,
De rettegni az, amit nagyon utálunk,
ezért hát kérünk:
Elveszett hícsíke add ki a bérünk!
Frederik Pohl: Az átjáró. Móra: Budapest, 1991. ford. Nagy Sándor. 228., 268. és 324.o.
VálaszTörlés