Kirándulás

Ha már így benne vagyok az írásban, akár a pozsonyi kirándulás is kikerülhet. A kórussal meglátogattuk a szomszéd fővárost, hogy megnézzük, náluk mit csinálnak a népek adventkor. Az a helyzet, hogy kb. ugyanazt, mint nálunk - karácsonyi vásárt tartanak, énekelnek, tömkelegnek, ilyesmi. Képi dokumentáció itt.
 
    Karácsony előtti utolsó vasárnap mentünk, nem is kifejezetten korán - csak 7.25-kor indult a vonat. Mivel csak ötven perccel korábban indultunk a Nyugati mellől, pár perccel indulás előtt már kinn is voltunk... Még szerencse, hogy drága úti társaink gondoskodtak rólunk, és kinyomtatták a jegyeinket.
    Így még viszonylag korán megérkeztünk Pozsonyba, így jó alaposan körbenézhettünk, még mielőtt beindult volna a szardínianyüzsi. Kizsebelni csak egyszer próbáltak meg - persze nem álltunk neki rendőrt keresni, csak félreálltunk, amíg felszívódott az egyébként kifejezetten kellemes és barátságos külsejű hölgy.
    Ezután lábon bejártuk az óvárost: láttunk szép házakat, tornyokat, udvarokat, és rengeteg macskakövet. Ide sem célszerű tűsarkúban jönni. A Vörösmarty tér helyi megfelelőjén karácsonyi zeneszó mellett jártuk be az adventi házikókat. Mikor alaposan körbenézelődtünk, ettünk, majd beültünk a tér sarkán megbúvó csokizóba. Csinos tér, kellemes, magyar nyelvű kiszolgálás, széles választék, isteni, forró, sötét nedű.
    Bár a városon vastag ködfelhő ült, kitaláltuk, hogy felmegyünk az ufóba - a Duna fölött tornyosuló kilátótoronyba. A Duna itt egészen más, mint Pestnél: helyes, pici, keskeny, és ami a legfontosabb: kék. A kilátó persze sokba került, annyit meg nem ért volna meg egy poén, úgyhogy hátraarcot csináltunk, és inkább a kastély felé vettük az irányt, mely a túlparti várhegy (domb) tetejét koronázta.
    Itt már érdemesnek találtuk a jegyvásárlást, és a következő pár órát a kiállítás bebarangolásával töltöttük. Persze, a képek és tárgyak is mind szépek voltak, ám a legjobban mégis azt élveztük, hogy az itthoni gyakorlattól eltérően nem kordonolták el a nem használt termeket, így azokban is vidáman körbenézhettük. Ily módon az egyik toronyba is felkúszhattunk, bár nem töltöttünk ott túl sok időt, mivel, noha a meleg elméletileg felfelé száll, odafenn ezt az állítást vitattuk volna. A gyereksarkot is megtaláltuk, melynek babzsákfoteljein egy igen kellemes csendes pihenőt töltöttünk, így pihenten indulhattunk tovább.
    Idő közben ránk sötétedett, és a köd is megsűrűsödött: még odabenn, az ablakon kinézve nem is tudtuk, hogy tejüveggel van dolgunk, vagy párával. A belvárosba visszafelé baktatva nemcsak az esti fényeket csodáltuk meg, hanem az első vasárnap is nyitva tartó közértben betáraztunk vaníliás kekszből és Deli csokiból. Mostanra a karácsonyi vásár is megnépesedett - még szerencse, hogy délelőtt már körbenéztünk, mikor még lehetett ott mozdulni.
    Mivel közeledett az indulás ideje, visszaindultunk a pályaudvarra. Az "Ismerd meg szép hazád" mozgalom kiterjesztéseként nem arra mentünk, mint amerre jöttünk, így másfelé is körbenézhettünk kicsit a városban. A reggelivel ellentétben jó időben kiértünk, így még a vonat indulása előtt kipihenhettük a napi fáradalmakat. A vonaton beletelt egy kis időbe, mire került hét egymás melletti ülőhely, ezt viszont rögtönzött kóruspróbával ünnepeltük - az utazóközönség nyilvánvaló örömére.
    Jó móka volt!

Új blog!

Hát, régen írtam már akármit is a netre. Úgy döntöttem, a boqueixóni blognév elavult, ezért ezennel újat nyitok. S bár sok minden történt az utolsó bejegyzés óta, álljon itt elsőként az, ami épp foglalkoztat. Ez pedig egy halhatatlan költemény, melyet macskaközeli ismerőseimnek ajánlanék - különösen azoknak, akik úgy érzik, az őket tartó macska nevét csont nélkül behelyettesíthetnék az utolsó előtti sorba.

Data
Óda Spothoz

Felis Catus. Ez egy rendszertani terminusz tán?
Hisz húsevő négylábú vagy természeted folytán.
Látásod, szaglásod és hallásod, mely oly éles,
Vadászat és hajsza során feltétlen szükséges.

A farkad hasznos eszköz. Óriási ugrásaid során
Nem lennél oly fürge eme egyensúlyszerv híján.
Ha éppen nem a mozgásban áll rendelkezésedre,
Szolgál érzelmi állapotod tükrözésére.

Hangod, mely igen magas frekvencián oszcillál,
Példázza azt, hogy minden macska így kommunikál.
A gyönyör, melyet alaptermészeted folytán kedvelsz,
Bundád simogatása során is mindig meglelsz.

Ó, Spot! Viselkedésmintáid, melyek uralnak,
Igen fejlett érzékszervek létére utalnak.
S bár nem vagy intelligens, Spot, s rossz a felfogásod,
Mégis meglelem benned az igaz, hű barátot.

(Star Trek - Új generáció. Ennél pontosabb forrásmegjelölést szeretettel fogadok.)